A közlemény szerint az Európai Bizottság bejelentette, hogy az európai digitális stratégia részeként 2020 végére megjelenik a Digital Services Act (DSA), azaz a digitális szolgáltatások törvénye.

A törvény kidolgozásához ajánlott előzetes tanulmányokból – amelyeket a ComputerWeekly foglalt össze – kitűnik, hogy a rövid távú trendek között a feladatorientált robotok elterjedése várható, amelyek egyre inkább kiváltják majd a kétkezi emberi munkát a nehéz mezőgazdasági feladatoktól egészen az automatizált rendszerekig. Ezek előállítási ára erőteljesen csökkenni fog, és a gépi tanulás beépítésével sok célfeladatra lehet majd felhasználni őket, ami tovább csökkenti az előállított termékek árát is.

Az 5G-hálózatok elterjedésével lehetőség nyílik majd az ipari IoT (Internet of Things), vagyis az IIoT-rendszerek (Industrial Internet of Things), azaz a hálózatba kapcsolt eszközök széles körű alkalmazására. Megjelenik az egyszerű, azonnali elektronikus fizetőrendszer (seamless payment), amely a hagyományos készpénz teljes eltűnése irányába mutat.

Középtávon – 2022 és 2025 – között elterjednek az adatvezérelt és a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások,

amelyek célja már inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lesz. Az online és offline kereskedelem egyesül, a megrendelők azonosításának automatizálása miatt újabb megoldásokra lesz szükség a személyes adatok és a tulajdon védelméhez. A hagyományos ellátási láncok mellett egészen új lehetőséget adnak majd a 3D-nyomtatók, hiszen a szükséges termékek helyi előállításával a messzire szállítás fölöslegessé válik.

2030 környékére elterjedhetnek az 5G-nél akár nyolcezerszer gyorsabb hatodik generációs, azaz 6G-hálózatok. A hálózat teljes mértékben megalapozhatja az önvezető autók szinte kizárólagos térhódítását, megjelenhetnek a levegőben közlekedő, önrepülő szállítógépek is.

Elterjedhetnek a teljes mértékben személyre szabott termékek, amelyek akár a megrendelő DNS-e alapján készítenek majd egyedi termékeket, például ételeket. Általánossá válhatnak az adatok analitikáján alapuló technológiák, melyeket mesterséges intelligencia dolgoz fel, és mindennapi használatba kerülhet a kiterjesztett valóság (augmented reality) is.

Az Analysys Mason májusban azt vizsgálta, hogyan tervezik a távközlési szolgáltatók a jövőbeni beruházási költéseiket. A felmérés szerint az FTTP fejlesztése lesz a leginkább jellemző, amikor a vezetékes internethálózat kiépítésekor az optikai szálat egészen az ingatlanig, a lakásig vezetik. Kérdés, hogy mindez esetleg az 5G hálózatok rovására fog-e megtörténni.

Európában valószínűleg lesznek olyan szolgáltatók, amelyek újragondolják az 5G-hálózatok kiépítési ütemezését, de ez nem lesz általános trend, összeurópai léptékben a mérleg nyelve sem az 5G, sem az FTTP felé nem fog kibillenni – írták a tanulmányban.

Viszont az 5G-hálózatok kiépítése sokkal gyorsabb az Egyesült Államokban és a távol-keleti országokban, mint Európában. Ezért is nagy előny az NMHH szerint, hogy Magyarországon a hatóság még a járvány elején megrendezte a frekvenciaértékesítést, így Magyarország az időben lépő országok közé tartozik. Emellett Magyarország az 5G tekintetében és a 100 Mbit/s feletti hozzáférésekben is előkelő helyet foglal el az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 szerint – tették hozzá.

Az NMHH szakemberei szerint a gazdasági válság rövid távon egyértelműen visszaveti majd az IoT-beruházásokat, ennek egyik oka, hogy az ilyen eszközök nagy része még nem épült be szervesen az emberek életébe (például hordható eszközök, okosóra, okosotthon), csupán kényelmi előnyöket nyújtanak a fogyasztóknak. Az ipari termelés várható visszaesése is negatívan hat majd a piacra, hiszen a sok IoT-eszközt felhasználó autógyártókat is súlyosan érintette a járvány.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta: az eszközök távfelügyelete, automatizált működtetése normál körülmények között is számos előnnyel járhat, extrém helyzetekben pedig nélkülözhetetlen lehet.

Járvány idején például az autóipar minimális személyzettel folytathatja a termelést, a logisztikai társaságok pedig személyzet nélkül is használhatják raktárkészleteiket, az emberek bárhonnan, zavartalanul végezhetik a munkájukat, az energiaszolgáltatók pedig helyszíni mérőóra leolvasás nélkül is nyomon követhetik a fogyasztást – mutatnak rá a közleményben.