A kieli IfW gazdaságkutató intézet (Institut für Weltwirtschaft) tanulmánya abból indul ki, hogy számos más kutatóintézet tanulmánya szerint az elektromos autók károsanyag-kibocsátása már a jelenlegi energiamix mellett valóban kisebb ugyan a belsőégésű motorokénál, ez a kalkuláció azonban figyelmen kívül hagyja az elektromos áram iránt az elektromos mobilitásra való átállással megnövekedő igényt.

A megnövekedett áramkeresletet ugyanis a meglévő energiamix-szel lehet csak kielégíteni ahelyett, hogy a megújuló energiaforrásokat a fosszilis energiaforrások kiváltására használnák fel.

A villanyautókra való átállás megnövekedett áramigényét figyelembe véve viszont az aktuális energiamix mellett az elektromos autózás 73 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a legmodernebb dízelmotoroké – állapítja meg a kutatóintézet.

A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung és a Heidelberger Institut für Energie und Umweltforschung kutatóintézetek tanulmányai szerint a jelenlegi energiamix mellett az elektormos autózás károsanyag-kibocsátása 15-30 százalékkal kedvezőbb a belsőégésű motorokénál. A Joanneum Research kutatóintézetnek az ADAC autóklub megbízásából készített tanulmánya szerint pedig nagyjából megegyezik.

Németországban a közlekedés felelős a károsanyag-emisszió 20 százalékáért, ami az energiatermelés és a feldolgozóipar után a harmadik legnagyobb kibocsátási forrás.

Csak a személygépkocsik futásteljesítménye 630 milliárd kilométer volt 2018-ban Németországban a szövetségi gépjármű-felügyelet (Kraftfahrt-Bundesamt) nyilvántartása szerint. Az elektromos autók 100 kilométerenkénti átlagosan 15 kilowattórás energiafelhasználásával számolva a teljes átállás 95 terawattórás áramigényt teremtene, ami az 515 terawattórás nettó németországi áramtermelés 18 százalékának felel meg.

Ehhez hozzá kell adni még az elektromos autók előállításának a hagyományos autóknál magasabb energiaigényét is.

Az elektromos autók átlagos károsanyag-kibocsátásának számításakor az IfW azzal a feltételezéssel élt, hogy a megújítható energiaforrások kiépítése a jelenlegi ütemben halad tovább. A zéró-emissziós atomenergia szerepét pedig figyelmen kívül hagyták az áramtermelésben, mivel az 2022-ben kikerül az energiamixből.

A számítások alapján az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint a fosszilis energiahordozók aránya még 2050-ben is 40 százalék felett lesz.

Az IfW megállapítása szerint az emissziós mérlegen tehát nem az elektromos mobilitás forszírozásával, hanem a fosszilis energiahordozóknak a megújuló forrásokkal való kiváltásával lehet javítani.

Németország a megújuló energiaforrásokban látja a megoldást

Németország mindenesetre tervezi, hogy olyan mértékben növelje a megújuló energiaforrásokat, hogy az elektromos autók gyártása és fenntartása összességében kedvezőbb károsanyag-kibocsátással járjon, mint a hagyományos belső égésű motorral üzemelő járműveké.

Az atomerőművek bezárása után Németország a lignitet felhasználó legszennyezőbb szénerőműveit 2038-ra bezárná, a lignitövezetben működő bányákat folyamatosan átállítják szél- és napenergiatároló erőművekké.

Berlin célja, hogy ezzel már 2030-ra a zöldenergia aránya a teljes termelésből 65 százalékra emelkedjen, azaz elérje, sőt meghaladja a kieli IfW gazdaságkutató intézet által meghatározott 50 százalékos küszöböt.

Egyelőre rendületlenül nő az elektromos autók eladása Európában

A kieli intézet által közzétett tanulmányban foglaltak mindenestre annál is inkább elgondolkodtatóak, hogy Európában a vártnál is nagyobb mértékben bővült az alternatív meghajtású járművek piaca.

Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviselete, az ACEA jelentése szerint az első negyedévben az Európai Unióban forgalomba helyezett személygépkocsik között 6,8 százalékra emelkedett az elektromos árammal tölthető (csak akkumulátoros és plug-in hibrid) hajtású járművek részaránya az egy évvel korábbi 2,5 százalékról.

Abszolút számban is nőtt az alternatív hajtású járművek forgalomba helyezése a piaci forgalom általános csökkenése közepette. Elektromos árammal tölthető autót 167 ezret helyeztek forgalomba az első negyedévben, a dupláját a tavalyi 83 ezernek. Ezen belül teljesen elektromos hajtású, akkumulátoros autót 92 ezret, 68 százalékkal többet a tavalyi 54 ezernél és 75 ezer plug-in hibrid autót, 161 százalékkal többet a 2019 első negyedévi 29 ezernél.

Az unión belül Magyarországon még jelentősebb a növekedés:

idehaza az idén az első negyedévben 517 akkumulátoros elektromos autót helyeztek forgalomba, 35,7 százalékkal többet a tavalyi első negyedévinél, a tölthető (plug-in) hibrid autók száma pedig 109,9 százalékkal 487-re emelkedett. Tölthető elektromos autót 1004-et helyeztek forgalomba, 63,8 százalékkal többet.

Idén májusban a negyedével csökkenő teljes piaci forgalom közepette is nőtt az elektromos járművek részaránya az Európai Unióban az első negyedévben forgalomba helyezett új autók között.