Dél-Koreában egy virtuálisvalóság-technológiákat alkalmazó cég lehetővé tette egy édesanya számára, hogy találkozzon három éve elhunyt gyermekével. Természetesen mesterségesen generált találkozás volt, de még ennek tudatában is megrázó hatással bírt a gyászoló szülőre. Nem véletlen, hisz az alkotók fotókat, videókat és az anya emlékeit figyelembe véve tanulmányozták a kislány mozgását, beszédét, amelyet egy színész segítségével és digitális eszközökkel rekonstruáltak.

Életünk szerves részévé válhat a virtuális valóság

A virtuális valóság manapság reneszánszát éli, és egyes kutatók szerint az életünk szerves részévé válhat a következő évtizedben.

A virtuális valóság lényege, hogy

a néző olyan helyzetbe kerül, mintha az adott környezetben jelen lenne,

és olyan feladatokat oldhat meg, amelyekre a valós életben nem képes. Ezt a lehetőséget ma már nagy eredményekkel alkalmazzák a gyógyászatban, különböző terápiákban, sebészeti beavatkozások szimulálásában, de a technológia teret hódított más népszerű területeken is, így például az építészetben, a kultúrában, a szórakoztató iparban is.

Erkölcstelen és etikátlan 

Sikné Lányi Cecília programtervező matematikus, egyetemi docens az M5 Ez itt a kérdés című műsorában elmondta, erkölcstelennek, etikátlannak és kegyeletsértőnek tartja ezt a lehetőséget. Hozzátette, ha a technológia oldaláról nézzük, nem történt innováció, hiszen a virtuális valóság már több éve elterjedt, de nem olyan formában, hogy embereket „támasztanak fel”. Úgy gondolja, a cég által nyújtott lehetőséggel csak annyit értek el, hogy egyértelműen becsapták az édesanyát.

Kiemelte, nemcsak az orvosokat, hanem a mérnököket is felesketik diplomájuk megszerzésekor, az esküben pedig szerepel, hogy a mérnök szakmai tevékenysége során a tudományosság és az etika írott és íratlan szabályait be kell tartsa.

Sikné Lányi Cecília szerint ez a fejlesztés minden íratlan szabályt átlépett. Hozzátette, azt elfogadhatónak tartotta volna, ha egy emlékszobát hoztak volna létre, ami hasonlít a kislány szobájára és ahol egy televízión keresztül az édesanya régi videókat, fotókat nézhetett volna meg, de semmiféle interakciót nem hozhatott volna létre a kislánnyal, és a mérnökök nem fejleszthették volna ki a kislány virtuális mását, avatárját.

A virtuális világ emberek nélkül üres és értelmetlen

Takács Barnabás virtuálisvalóság-szakértő szerint a virtuális világ virtuális emberek nélkül üres és értelmetlen. A számítógépes grafika segítségével sokféle valóságot létre lehet hozni. Hozzátette, a festészetben is vannak olyan műfajok, amelyek fotórealisztikus képeket mutatnak emberek nélkül, azonban ezek esetében is egyfajta ürességet érzünk, hiányoljuk az emberi kapcsolatokat.

„Ez igaz a virtuális valóságra is, ezért is hoznak létre avatárokat, amelyekke interakcióba lehet lépni, érzelmeket lehet kifejezni, és ők is érzelmeket fejeznek ki felénk” – mondta Takács Barnabás.

Nehezen fogadjuk el egy halott „feltámasztását”

Simon Lajos pszichiáter elmondta, egy digitális entitáshoz sokkal nehezebb kapcsolódni, mint egy valós személyhez, egy valós emlékhez. Hozzátette, még nem állunk olyan szinten, hogy el tudjuk fogadni egy halott „felélesztését”.

A megdöbbenés tapasztalható volt az édesanya környezetében is, azonban egyelőre nem tudni, hogy a döbbenete a technológiának vagy a halott kislány „feltámasztásának” szólt – tette hozzá.

Kiemelte, a dél-koreai dokumentumfilm végén kiderült, hogy a halott kislány testvére és édesapja nem igazán örült annak, hogy az édesanya „újra találkozhat” kislányával.

Sokkal visszafogottabbak voltak, az arcukról kifejezetten negatív vélemény volt leolvasható.

Ambivalens kapcsolatunk van az okoseszközeinkkel 

Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó véleménye szerint egy átmeneti korban vagyunk, amelyben ambivalens kapcsolatunk van az okoseszközeinkkel. Ráadásul a tudomány sokkal előrébb jár, mint amit az emberek képesek befogadni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy az okoseszközök milyen hatással vannak ránk, hogyan alakítják át kommunikációnkat, a társas kapcsolatainkat.

Villányi Gergő azt is elmondta, az internet egy határtalan világ, ahol a felhasználó megtapasztalhatja a következmények nélküliség állapotát. „Ezzel az a probléma, hogy  sokszor fel sem fogjuk, milyen hatással lehet tevékenységünk másokra” – fogalmazott, és hozzátette, a virtuálisvalóság-technológiának számos olyan területe van, amelyet még csak fel sem fedezett az emberiség.

A film vetítésekor voltak olyan kijelentések, amelyek igazán megijesztették – fogalmazott –, ilyen volt például az édesanya azon kijelentése, hogy ha minden dolgát elintézi, ismét együtt lehet kislányával. Úgy gondolja, ezzel a kijelentéssel az anya élő családtagjait degradálta, és a valós világ helyett a virtuálist választotta.