A bőrt először a H–1 nevű, ember méretű roboton vetik be, 1260 sejttel és több mint 13 ezer szenzorral rendelkezik a felsőtestén, karján, lábán és még a talpán is. Mikroprocesszorok érzékelik az érintést, gyorsulást, közeledést és a hőmérsékletet. Összehasonlításképpen, az emberi bőr mintegy ötmillió receptort tartalmaz – mondta el Gordon Cheng kutató.
A robotbőr fejlesztésének eddigi legnagyobb akadályát az adatfeldolgozási kapacitás korlátai jelentették. A rendszerek ugyanis már néhány száz szenzor adatától is telítődtek.
Ezt a problémát a müncheni kutatók úgy oldották meg, hogy a bőrsejteket nem folyamatosan figyelik, hanem egy úgynevezett eseményalapú rendszert használnak. Így az adatfeldolgozási rendszer terheltsége akár 90 százalékkal is csökkenhet.
„Rendszerünket arra alakítottuk ki, hogy problémamentesen és gyorsan működjön minden lehetséges robottípussal. Most azon dolgozunk, hogy még kisebb bőrsejteket tervezzünk, melyeket a jövőben nagyobb mennyiségben tudunk előállítani” – mondta Cheng.
