Teljes nevén Stephen William Hawking története 1942. január 8-án, Oxfordban kezdődött és 2018. március 14-én, Cambridgben ért véget. A szomorú hírt családja közölte, de az egész világ velük gyászol. Hawking nem csak úttörő elméleti munkássága miatt pótolhatatlan veszteség az emberiség számára, hanem mert nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy népszerűsítse az elméleti fizikát és úgy általában a tudományt. Kevés olyan hozzá hasonló tudós akadt eddig, akit még életében a világ egyik legokosabb embereként ismertek el. Neki és a laikusokat megszólító ismeretterjesztő munkásságának köszönhetik sokan, hogy elindultak a tudományos gondolkodás izgalmakkal és rejtélyekkel teli rögös útján. Személye többször is megjelent a popkultúrában, kezdve az olyan animációs rajzfilmsorozatoktól, mint a Futurama vagy a Simpson család, egészen az olyan sorozatokig, mint a Star Trek: Az új nemzedék vagy az Agymenők. 2015. januárjában mutatták be azt a róla szóló A mindenség elmélete című életrajzi filmet, amelyben Eddie Redmayne személyesítette meg. A popkulturális megjelenésén túl számos könyv (mint például a népszerű Az idő rövid története és A világegyetem dióhéjban), tudományos értekezés és elmélet is neki köszönhető. Munkásságának részét képezte az időutazás, az űrutazás, a nagy bumm és a fekete lyukak vizsgálata.
Az igazság az, hogy bár Hawking főként ismeretterjesztő munkásságának és a médiában kialakult szerepének köszönhetően nagyon népszerű volt, de igazán úttörő értékű munkáit csak nagyon kevesen képesek értelmezni a világon. Egy biztos, ha igazán csak kevesen is értették meg, de személyét rengetegen szerették. Egy igazi zseni volt, aki saját testének fogságában élt. Oxfordi Egyetemen töltött évei alatt, 21 éves korában ALS-el diagnosztizálták, ami a mozgatóidegek visszafordíthatatlan sorvadásával, végső soron teljes bénulással és a beteg halálával jár. Ekkoriban az orvosok legfeljebb 10 évet adtak neki, így a diagnózis hatására letett a doktori cím megszerzéséről. Az életbe az akkortájt ugyancsak oxfordi egyetemistaként tanuló Jane Wilde megismerése hozta vissza, akit 1965-ben feleségül vett, majd később három gyermekük is született, holott az orvosok eredeti jóslata szerint, ekkor már rég nem is élt volna. Sajnos Hawking egyre rosszabbodó egészségi állapota, valamint a médiafigyelem okozta nyomás végül oda vezetett, hogy 1991-ben elváltak feleségétől. Ekkor Hawking már csupán két ujját tudta mozgatni, de romló fizikai állapota továbbra sem akadályozta meg abban, hogy aktív tudományos munkát folytasson még hosszú éveken át. Életének 76 évével ő volt az orvostudomány által eddig dokumentált leghosszabb ALS túlélő, de a világ nem ezért, hanem rendkívüli személyiségéért és úttörő munkáságáért fog rá emlékezni. Hogy valójában mennyire jelentős gondolatokat és elméleteket is hagyott ránk, annak az idő lesz a megmondója. Valószínűleg még több évtízedre, de az is lehet, hogy több száz évre vagyunk attól, hogy kísérleti kutatások igazolhassák egyes elméleteit, de ha a gyakorlatban is bevállnak, akkor Einstein mellé kerülhet majd a neve.
