Az amerikai NASA és az orosz Roszkozmosz megállapodásra jutott, miszerint közösen építenek egy a a Hold körül keringő vadonatúj űrállomást. Hivatalosan, a partneri megállapodásról elsőként a Roszkozmosz vezetője, Igor Komarov beszélt a szerdai Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson, az ausztráliai Adelaideban, amit aztán a szervezezek egy-egy nyilatkozattal is megerősítettek.

Az új űrállomás a Deep Space Gateway nevet fogja viselni és a megállapodás értelmében a 2020-as évek elejére készülne el az első modul, amit legkésőbb 2026-ra pályára is állítanának. Ez egy viszonylag szűk időintervallum a megvalósításra, ami azt indikálja, hogy a következő néhány évben A NASA és a Roszkozmosz is magas prioritáson fogja kezelni a Hold-bázis építését.

A Roszkozmosz közleményében durva terveket is felvázol, amely egy nemzetközi műszaki standardot fektetne le a holdi űrállomáson és azon túl. Konkrétan a dokkoló portok és a létfenntartó rendszerek azok, amik orosz tervezésen fognak alapulni, mivel ebben lényegesen több tapasztalattal rendelkeznek és a jelenleg az ISS fedélzetén található létfenntartó rendszer is az orosz szekcióban, Zvezdában vannak.

jelenleg az ISS-nek különböző dokkoló portjai vannak, többféle dokkoló járművel. Az orosz Soyuz-kapszula egy teljesen másik stílusú dokkoló portot használ, mint az amerikai Űrsikló, ezért az amerikaiaknak külön dokkoló adaptert kellett feltenni, amivel már az olyan privát űrvállalatok, mint a SpaceX Dragon-kapszulája is boldogulni tudnak. Ez így nem túl praktikus. A mostani együttműködéssel cél, hogy elkerüljék a hasonló szituációkat és olyan közös technikai specifikációkat, standardokat fektessenek le, amik a jövőre nézve is hasznosak lehetnek.

A NASA a későbbiekben a nagy teherbírású SLS rakétájára támaszkodik a Deep Space Gateway építésénél, de csak évi két kilövést terveznek. Ez a mellékelt határidő mellet nem igazán tűnik megvalósíthatónak, de a Roszkozmosz közleményéből kiderül, hogy az orosz rakéták is segíteni fognak az építkezésben. Jelenlegi felállás szerint az orosz oldalról az Orion űrhajója kapná a munka  javát. Mindkét űrügynökség, valamint a többi ISS partner feladata, hogy az egyes országok megfelelő iparági képviselőitől koncepciótanulmányokat kérjenek arra nézve, hogy hogyan is nézzen majd ki a Gateway űrállomás.

A projekt bejelentése kapcsán már több ország is jelezte (köztük Kína, India, Japán stb.), hogy készek reszt venni és segédkezni a megvalósításban. A további szerelők bevonása tovább gyorsíthatná az egyes modulok elkészítésének és feljuttatásának folyamatát, de ezen lehetőségek még további tárgyalások részét képzik.

A mostani megállapodás hatalmas dolog, és nem csak azért, mert a politikai feszültségek ellenére a világ két legnagyobb hatalma közösen fog dolgozni, hanem azért is, mert remélhetőleg ez azt vonja maga után, hogy kevésbé lesznek hajlamosak a nyílt ellenségecskédére. Továbbá a NASA céljai egy ideje már tisztázatlanok. Nagyratörő célokat tűztek ki anélkül, hogy világos tervet vázoltak volna fel azzal kapcsolatosan, hogy miként fogják őket elérni, pláne úgy, hogy a szükséges költségvetés is hiányzott a képletből. Azóta elcsendesedtek, de most ezzel az új, nemzetközi együttműködéssel úgy tűnik, hogy a Deep Space Gateway valóban létre fog jönni. Lévén ez egy nemzetközi megállapodás, most a kongresszus se igazán tudja kihúzni a szőnyeget a lábuk alól.