Te olvasod most ezt a szöveget. Persze a szemed az, ami feldolgozza a beérkező jeleket és elektromos impulzusokká alkatija, hogy aztán azok felutazzanak a látóidegeden keresztül a látókérgedbe, amely aztán feldolgozza az információkat koherens gondolatokká. De te – az aktív tudat – vagy az aki olvassa ezt. A Harvard egyetem egy kutatócsapata pedig úgy véli, hogy rájöttek pontosan hogyan is működik ez.

Az öntudat hagyományosan két kritérium által definiálható: arousal és tudatosság. Az un. arousal az agyunk azon primitív része, amelyik a legtöbb alapvető funkciót kezeli, mint például a légzés vagy az alvás és ébredés ciklusának szabályozása. Ez az agyrész egy már elég jól megfigyelhető terület, másrészt a tudat már egy kicsit trükkösebb. Annyi viszont már kiderült, hogy a tudatosságot is az arousal körül kell keresgélni.

A Harvard Egyetem kutatása 36 pácienst vizsgált hasonló agytörzsi elváltozásokkal. A 36 betegnél 12 esetben kómát okozott a lézió. A tanulmány azt kívánta meghatározni, hogy miért vesztette el egy tucat ember a tudatát, míg 24 képes volt megőrizni azt. A kutatás hamar egyetlen egy agyi régióhoz vezetett: a rostral dorsolateral pontine tegmentum-hoz. A 12 kómás betegből 10 szenvedett kárt ezen a területen, még a nem kómába eset betegek közül csupán egy.

Ezek alapján nagy valószínűséggel elmondható, hogy a kutatók megtalálták agyunk azon részét, ahol a tudatunk „lakik”, de a vizsgált minta még nem elegendően nagy, hogy messze menő állítások fogalmazódhassanak meg. A további kutatások nem csak abban segíthetnek, hogy megtaláljuk az emberi tudatot, de például a kómás betegek kezelésében is komoly előrelépést hozatnak.