A hallandó mivoltunk határainak feszegetése állandó témája, sőt mondhatni velejárója a tudományos fejlődésnek. Nem csak az orvostudományban használt medicinák és eszközök, de a hétköznapi életben használt technológia is mind azt szolgálja, hogy egyre hosszabb és egészségesebb életet élhessen az, aki szeretne. Ha csak abba belegondolunk, hogy mondjuk a mindennapi betevő beszerzése mennyivel kevésbé jelent kockázatot az életünkre nézve, mintha még őseinkhez hasonlóan puszta kézzel és egy tompa fadarabbal próbálnánk rábeszélni a potenciális vacsorajelöltünket az együttműködésre, akkor máris értjük miről van szó.
Ma már szerencsére nem a közvetlen túlélési képességeinken múlik az élettartamunk hosszúsága vagy rövidsége. Az általános vélekedés szerint ez leginkább a jó egészség függvénye. Azért tuti ami biztos, a New York-i Albert Einstein College of Medicine utána ment ennek a meddig is élhetünk kérdésnek egy tudományos kutatással. A kutatók a világ számos pontjáról begyűjtött halálozási ráták és öregedési trendek adatait vizsgálták és arra jutottak, hogy lehet egy felső határa az emberi élettartamnak.
Ez a felső határ a kutatók véleménye szerint a 115 év. Eddig élhet ezen a bolygón egy ember maximum. Így elsőre azt mondanánk ez egész jó. Ennyi idő elég, hogy például megnézzük az összes kedvenc sorozatunk összes részét vagy kétszer. Persze lehet, hogy mindjárt kevesebbnek találnánk ezt az időt mondjuk 114 évesen. Nem tudni, de ha eljön az a nap, megbeszéljük majd azt is.
Mit is jelent ez a tanulmány akkor számunkra? A halhatatlanság elérhetetlen? A New York Times James Vaupel hozzászólását idézte, aki szerint ennek a kutatásnak az eredménye „kiábrándító” és egy tudományos „hibán” alapul. Azt is hozzátette, hogy ez inkább volt egy tendencia alapú vizsgálat, mint sem egy biológiai és ennél fogva ilyen következtetéseket levonni az adatok helytelen értelmezéséhez vezethet.
A kifogások érthetők, hiszen pusztán a fenti statisztikai adatok vizsgálata alapján nem lehet kellően alátámasztani ezt a 115 éves felső határértéket. Akkor hogyan lehetne? Erre választ a DNS kutatás adhat. A vizsgálatok szerint a DNS az, ahol valóban megvan írva, hogy meddig is élünk. A sejtjeink életünk során folyamatosan pusztulnak és keletkeznek egészen addig, még ki nem futunk az üzemanyagból, vagy képtelenné nem válunk a tönkrement sejtek pótlására, javítására.
A génkutatás előrehaladtával azonban képesek leszünk mesterségesen belenyúlni a sejtek keletkezésének és pótlásának mechanizmusába vagy akár az emberek genetikai kódjának szerkezetébe. Jelenleg a leukémia és a hemofília gyógymódjához kapcsolódó kutatások terén találkozhatunk hasonló dolgokkal, de potenciálisan ezzel akár (további kutatások eredményeként) az emberi élettartam is kitolhatóvá válhat. Elszánt tudósok, mint George Church szeretnék létrehozni a „tökéletes” DNS állományt. Ha ez sikerülne, akkor az emberek ellenállóbak lehetnének a sérüléseknek és a betegségeknek. Ez még leginkább csak elméleti szinten létező koncepció, de akár néhány évtizeden belül komolyan meghosszabbíthatják az ilyen és hasonló kutatások az emberek életét. Aztán pedig ki tudja.. összejöhet még az a halhatatlanság is. Gondoljunk csak bele, hogy a nem biológiai alapú technológia is milyen gyorsan fejlődik.