Az új, módosított rizsfajta 43%-kal több gabonát terem ugyanakkora területen, mint a hagyományos változatok. Emellett metán kibocsátása is csak 0,3%, ami a szokványos rizsnövények megfigyelt 10%-ához képest elenyésző. Mivel a metán az üvegházhatást okozó gázok egyik legjelentősebbike, pontosan a második legfontosabb a széndioxid után, ezért érthető módon érdemes folytatni a kutatást.

Egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy a módosított organizmus miért termel kevesebb metánt, mint a sima rizs. Egyik lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy az új növény több keményítőt és cukrot raktároz szárában és termésében, míg a hagyományos növények inkább a gyökerükben tárolják ezeket az anyagokat. Onnan mindkét anyag könnyen kiszivárog és különböző mikrobák táplálékává válik, melyek metánt termelnek.

A rizs-árpa organizmus ígéretes dolognak tűnik, ám még legalább 5-10 évre van szükség ahhoz, hogy a gazdák számára vethető változat szülessen a kísérletekből.