Bármennyire meglepő, az első rugalmas képernyővel rendelkező telefonok már hét éve megjelentek. Igaz, a kezelőfelület szempontjából azokon az eszközökön nem voltak különösebben figyelemre méltók a változások, csupán a képernyőjük legörbített szélei utaltak arra, hogy egy új innovatív megoldás van folyamatban.

A techcégek legújabb fejlesztése, mely először tavaly jelent meg, már sokkal jobban eltér a kezdeti kísérletektől. A legfrissebb modelleknek már összehajtható képernyőjük van, és méregdrágán kerülnek a polcokra. A magas ár általában kiváló minőséget feltételez, de vajon megéri egy ilyen, még kiforratlan megoldásba fektetni a pénzt a már szinte tökéletesre fejlesztett „egyszerű” okostelefonok helyett?

Hogy működik?

Troy Wolverton, a Tech Insider munkatársa egy videóban magyarázta el, milyen megoldással sikerült a gyártóknak összehajtható képernyőt varázsolnia.

Az összehajtható telefonok rugalmas megjelenítési technológián alapulnak, amelyet az OLED-képernyőkre építenek. A hétköznapokban az LCD-képernyők azok, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, ezek folyadékkristályos kijelzők, és tipikusan üveg alapra vannak helyezve – fejtette ki a szakértő a videóban.

Hozzátette: az OLED esetében a képpontok a képernyőbe vannak építve, így a LED-ek ténylegesen a képernyőtechnikán vannak, ahelyett, hogy mögötte lennének, és egy üvegtáblán keresztül vetítenék ki a képet.

A rugalmas kijelzők ezzel az OLED-technológiával rendelkeznek, amelyet egy vékony műanyag rétegre építenek. Egy ilyen anyaggal pedig szinte bármit meg lehet tenni, többféle módon lehet hajtogatni vagy alakítani.

Drága, mint egy laptop, törékeny, mint a porcelán

A rugalmas OLED-képernyők esetében nem alkalmaznak üveget, ezért, amikor a felhasználó az okostelefonon pötyög, magát a vékony műanyagréteggel elkészített kijelzőt nyomja meg.

A képernyő a legizgalmasabb része az új összehajtható telefonoknak, azonban pont ez okozza a legnagyobb problémát is:a műanyag könnyen karcolódik, és a hajtogatást sem bírja a végtelenségig.

A kijelző védelmére nehéz lesz hasonlóan rugalmas védőfóliát találni, míg a tokok esetében van már megoldás, de attól csak még vastagabb lesz az amúgy sem nádszál vékony készülék.

A technikai problémák miatt később piacra dobott Samsung Galaxy Foldhoz a gyártó egy külön YouTube-videóban figyelmeztette a felhasználókat, hogy óvatosan érintsék meg a 680 ezer forintos telefon képernyőjét, és tartsák víz-, illetve pormentesen a készülék csuklópántját – írta a ZDNet, mely ezután egy teljesen jogos kérdést vetett fel. Melyik zsebben, pénztárcában vagy táskában nincs por vagy szösz?

A Motorola szintén egy hivatalos online videóban a figyelmeztette a Razr-tulajdonosokat, hogy tartsák távol az éles tárgyakat a közel 450 ezer forintos készülék képernyőjétől. A vállalat a segédanyagban azt is elmagyarázta, hogy az eszköz képernyőjét hajlításra tervezték, és a dudorok, illetve csomók, amelyeket a felhasználók a képernyőn az ujjukkal érzékelhetnek, teljesen normálisak.

Röviden: az 1500–2000 dolláros okostelefonokra a felhasználók jobb, ha úgy vigyáznak, mint a hímes tojásra, és az sem árt, ha van otthon egy hermetikusan lezárt szoba…

A rendeltetésszerű használat is okozhat problémát

Amint a Samsung Galaxy Fold elérhetővé vált, a CNET górcső alá vette az új eszköz képernyőjének élettartamát, ami jóval elmaradt a dél-koreai cég által vizionált 200 ezer kihajtástól.

A teszt során egy gépbe helyezték a telefont, mely gyors ismétlésszámmal kezdte el kinyitni és becsukni a Samsung készüléket, melynek a képernyője a 120 169 alkalom után adta be a kulcsot. Nehéz meghatározni, hogy egy átlagos felhasználó hány alkalommal hajtaná ki az eszközét, a The Verge azonban tett egy próbát, és ezt a számot 80 és 200 közé becsülte.

A techmédium számaival kalkulálva az alsó határ esetében a telefon valamivel több mint négy évig élné túl, míg napi 200 kihajtással mérve a felhasználó 1,64 év után nézhetne új kijelző vagy készülék után.

A dél-koreai vállalat legújabb Galaxy Z Flip modelljének képernyője a gyártó állítása szerint műanyag helyett nagyon vékony üveglappal készült, amikor azonban egy a YouTube-ra feltöltött videóban a karc-, nyomás- és hőállósága került terítékre, a kijelző csúnyán elbukott.

A Motorola Razr még rosszabbul áll a teszteknél, a CNET kihajtós próbáján a képernyő mindössze 27 ezer alkalom után adta fel a harcot, míg az Input véleményezésre vásárolt készülékének kijelzője egy hét után vált használhatatlanul hullámossá – írta a Mashable.

Az áruk jelenleg az egeket veri

Az összehajtható telefonok fejlesztése egyelőre gyerekcipőben jár, és a legtöbb techoldal szakértője ugyanazokat a hibákat emeli ki. A vélemények alapján képernyő élettartama mellett a legnagyobb problémát az üzemidő és a dizájn jelenti. Az akkumulátor nem minden esetben bírja végigteljesíteni a napot, míg a kivitelezés esetében még egyik gyártó sem találta el, miként lehetne ténylegesen praktikussá tenni az összehajtható telefonokat.

A legnagyobb gond, hogy bár kihajtva nagyobb képernyőt kap a felhasználó, összecsukva kellemetlenül vastag a telefon, míg a külső kijelzőn elvégezhető műveletek egyelőre nem elég hasznosak. Az egyértelmű problémák ellenére az új képernyőtechnikával rendelkező eszközök ára az egeket veri, és ugyan minden technológiai újítás értéke az idő múlásával csökken, nem úgy néz ki, hogy az összehajtható telefonok esetében ez az elkövetkezendő néhány évben bekövetkezik.

A jelenleg elérhető összehajtható modellek:

• Samsung Galaxy Z Flip – kb. 500 ezer forint
• Motorola Razr – kb. 450 ezer forint
• Samsung Galaxy Fold – kb. 680 ezer forint
• Royole FlexPai – kb. 480 ezer forint
• Huawei Mate X (csak Kínában) – kb. 720 ezer forint

Egyelőre az összehajtható okostelefon-szegmens több sebből vérzik. A praktikusságuk finoman szólva is megkérdőjelezhető, míg az üzemidejük és az élettartamuk alulmúlja a várakozásokat. A pontos eladási számok egyelőre nem ismertek, de az árukból kiindulva nem valószínű, hogy egyhamar átveszik az uralmat a piacon.