Elsőként tisztázzuk, hogy mi is azaz IoT. Az IoT az Internet of Things kifejezés rövidítése, de ugyan erre gondolnak általában, ha összekötött eszközökről vagy okoseszközökről beszélnek. Magyarul bevett és általános megfelelője még nincs, leginkább talán úgy lenne érdemes használni, hogy a Dolgok Internete. Valószínűleg már mi is találkoztunk IoT eszközökkel anélkül, hogy nevén neveztük volna a dolgot. Az is lehet, hogy ismertük már ezt a kifejezést csak nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget. Pedig már nem csak egy hangzatos név, amit ráaggatnak a divatkütyükre. Igaz még most is iszonyatosan nagy divatja van odabiggyeszteni az „okos” és „intelligens” jelzőket szinte bármilyen elektronikai termék mellé, de ez egy másik tészta.

Ha valamiféle közérthető formában szeretnénk definiálni, akkor azt mondhatnánk, hogy IoT-ről beszélünk az olyan internettel kommunikálni képes fizikai eszközök, járművek, épületek és szinte bármilyen más tárgy esetén, amelyek rendelkeznek adatok begyűjtéséhez és megosztásához szükséges elektronikai, szoftveres és szenzoros feltételekkel, valamint az ehhez szükséges hálózati kapcsolattal. Még egyszerűbben fogalmazva azt mondhatnánk, hogy az IoT eszközöknek rendelkezniük kell egy beépített számítógéppel, ami képes az internetre való csatlakozásra.

2013-ban a Global Standards Initative az információs társadalom infrastruktúrájaként definiálta az IoT fogalmát. Az IoT ebben a megközelítésben lehetővé teszi a tárgyak érzékelését, hozzáadását és eltávolítását a létező hálózati infrastruktúrán keresztül.

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül ez a téma. Az IoT eszközök hivatottak felépíteni a jövő okosotthonait. Jelenleg ezen a területen az Amazon és a Google jár élen. Az Amazon részéről ott az Echo készülékcsalád, amely egy Alexa névre keresztelt és hangvezérléssel működő virtuális asszisztens segítségével valósítja meg a kapcsolatot az emberek és az IoT eszközök között. Utóbbi eszközök esetén szinte bármire lehet gondolni, ami működik és összekapcsolható az Echo szoftverével. Momentán még viszonylag kevés eszközről mondható el, hogy megoldott a kompatibilitása az Echo felé, de idővel lesz választék bőven. Intelligens zárak, termosztátok, hangrendszerek, okosszemüvegek, okoslencsék, okosórák, okostelefonok, okoskonyhák, okoskerékpárok vagy okospénztárcák (folytathatnánk de, a sor sehol se akarna véget érni, stb.) mind beilleszthetőek lehetnek egy ilyen rendszerbe.

Az Amazon okosotthon víziójának megvalósulása nagyban függ attól, hogy a különféle gyártók mennyire partnerek az Echo készülékkel való összedolgozásra ahelyett, hogy saját rendszer megvalósítósába kezdenének. Szerencsére sok gyártó lát fantáziát az összedolgozásban ezért meg is alapították az Open Connectivity Alapítványt. Ez olyan, mint a szuperbarátok társasága, csak okos-kütyügyártóknak. Ennek a szervezetnek az elsődleges célja olyan nyílt forráskódú protokollok megteremtése, amelyeket bármilyen gyártó implementálni tud a saját termékébe a használt chipkészlettől és operációsrendszertől függetlenül. A kezdeményezésből azonban a kezdeteknél kimaradt néhány nagy név, akik valószínűleg a saját útjukat kívánják járni. Ilyen például az Apple és a Google.

A Google be is váltotta a várakozásokat és 2016. októberében bemutatta a Made By Google termékcsaládját. Ezzel a lépéssel nem csak azt deklarálta a cég, hogy a hardverpiac irányba kíván terjeszkedni, de azt is egyértelművé tette, hogy megvan a saját okosotthon koncepciója. A sajtó leginkább a Pixel és Pixel XL okostelefonok bemutatkozására, valamint a hozzájuk szorosan köthető Google Daydream View VR headsetekre csapott le. Nekünk a témánk szempontjából sokkal érdekesebb termékkel is előrukkolt a Google, ez pedig a Google Home. A Google Home a lelke a cég nagy tervének, hogy egy mindent mindennel összekötő rendszert hozzon létre. Ebben persze nagy segítség lehet a Google Wifi termékük is, ami a Made By Google éra dedikált intelligens hálózati eszköze. Az igazi nagyágyú ebben a történetben mégis csak a Google Home, amiben egy az Amazon Alexa asszisztenséhez hasonló mesterséges intelligencia lapul meg. Ez ugyanaz a segédprogram, mint amit a már a Google Allo kommunikációs applikációban (smart replies and stuff) vagy a Pixel és Pixel XL okostelefonokon is megtalálhatunk.

A koncepció a Google Home esetében is az, hogy a lakásban található intelligens eszközök irányítását a felhasználók könnyen, hangvezérelten, a készülék segédprogramjának segítségével valósítsák meg. A rendszer sikerének mértéke itt is azon fog múlni, hogy mennyi és milyen Google Home támogatással rendelkező IoT eszköz kerül a piacra. Valószínűleg ezekből se lesz hiány, lévén Android alapú rendszerekről beszélünk, ami napjaink egyik legnépszerűbbike a fejlesztők és a felhasználók körében egyaránt.

 Az IoT technológia bár jelenleg elsősorban a szórakoztatóelektronika területén hódít, de a jövőben számos más területen is várható az elterjedése. Az ipar mellett jó felhasználási terület lehet például az egészségügy. Például a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói által kifejlesztett szupervékony és rugalmas áramkör mindössze 0,025 milliméter, így fizikai adottságainál fogva nagyszerűen alkalmazható az egészségügyben használható IoT eszközök fejlesztésére. Mindez persze a jövő zenéje, de az már most látszik, hogy hihetetlen fejlődésnek nézünk elébe.