Számos nagy gazdaság, köztük az Európai Unió is azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re nullára csökkenti a nettó szén-dioxid-kibocsátását. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint azonban a karbonsemlegesség eléréséhez a kritikus fontosságú ásványi anyagokból a mainál hatszor többet kellene bányászni.

Egyes anyagokból pedig még ennél is többre lenne szükség, például a lítium iránti kereslet 70-szeresére növekedhet a következő évtizedekben.

Az előrejelzések szerint azonban a jelenlegi és most épülő lítiumbányák 2030-ig is csak a keresletnövekedés felét tudják kielégíteni.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ezért ezek az ásványi anyagok kulcsszerepet játszhatnak a klímacélok elérésében.

Az ásványi anyagok iránti fokozódó igényben a főszerepet az akkumulátorok játsszák. Ezekre az elektromos járművekben, valamint a megújuló energiaforrások ingadozó termelésének eltárolásában van a legnagyobb szükség.

Egy elektromos autó hatszor több ritka ásványi anyagot tartalmaz, mint egy fosszilis üzemanyaggal hajtott. A kobalt, a nikkel, a grafit és a mangán is létfontosságú az akkumulátorokhoz.

A szél- és a napenergia-termelés szintén sok ásványi anyagot igényel. A szélerőművek turbináihoz ritkaföldfémekre van szükség a mágnesekhez, a napelemeknél pedig a panelekhez sok rezet, szilíciumot és ezüstöt használnak fel.

Ráadásul nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az ingadozva termelő megújuló energiaforrások miatt a villamosenergia-hálózatokat is modernizálni kell, ami sok rezet és alumíniumot igényel a következő években.

A Nemzetközi Energiaügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy az ellátási láncok is sérülékenyek, alig néhány helyre koncentrálódik az ásványok bányászata. Például a kobalt 70 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a ritkaföldfémek 60 százaléka pedig Kínából származik.

Mivel egyes anyagok termelése alig néhány helyen folyik a világban, a teljes világgazdaságot súlyosan érintheti egy helyi árvíz vagy fegyveres konfliktus.

Emberjogi kérdéseket is felvethet ez a helyzet, például már a nagy technológiai cégeket is beperelték, mert az általuk felhasznált kobalt bányászata közben gyerekek haltak meg Afrikában.

Az ásványi anyagok hiánya mindenképpen egy olyan kérdés lesz, amivel foglalkozni kell a gazdaságok kizöldítése során. Szükség lesz olyan új technológiák kifejlesztésére, amik lecsökkentik az igényt rájuk, valamint elő kell segíteni az újrahasznosításukat is.

A Nemzetközi Energiaügynökség mindenesetre azzal számol, hogy hacsak nem találnak jelentős méretű, új készleteket, akkor hiány lesz a kritikus ásványi anyagokból, ami akár meg is akadályozhatja a klímacélok elérését.