A 21. századi technológiák, mint a robotok, a virtuális valóság (VR) és a mesterséges intelligencia (AI) lassan az életünk minden területén megjelennek. Ma már a szociális és érzelmi életünk alakításában is részt vesznek, hatással vannak a barátkozási szokásainkra, az intimitásunkra, és arra is, hogy hogyan leszünk szerelmesek. A témáról az Australasian Science tudományos magazin közölt összefoglalót.

A mesterséges intimitás technológiái egyszerre rémisztők és inspirálók. Egyik oldalról támogatást adhatnak bizonyos helyzetekben, ugyanakkor az igazi személyes kapcsolatainkat is elveszthetjük miattuk.

A mesterséges intimitás kérdéskörét három kategóriára lehet osztani: a szexuális eszközök, az algoritmikus társkeresés és a virtuális barátok.

Az első terület a szexuális célra használt robotok, a virtuális valóságon alapuló pornó. Ide tartozik a kiberszex is, amikor a szexuális aktivitás úgy valósul meg, hogy a résztvevők fizikailag egymástól messze vannak.

A második terület az algoritmikus társkeresés. Ilyenkor különböző programok, applikációk meghatározott elvek szerint választják ki az emberek számára a legmegfelelőbb párt – erre jó példa a Tinder társkeresője.

A harmadik téma pedig a virtuális barátok megjelenése. Itt orvosi terápiás eszközökről, mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használó barát chatbotokról beszélhetünk, de ide tartozik a Google Assistant vagy az Amazon Alexa nevű mesterséges intelligenciát használó eszköze is.

A gépi tanulást felhasználva a mérnökök már képesek létrehozni „emberi algoritmusokat” is, amik a hatalmas mennyiségű felhasználói adatból tanulva képesek az emberi viselkedés legmélyebb részeit is élethűen leutánozni, például a kulturális szokásokat vagy a romantikát.

A majmok jellemzően kurkásszák egymást azért, hogy barátkozzanak és szövetségeket építsenek ki. Az emberi társadalomban pedig a pletyka tölt be hasonló szerepet, hagyományosan ezen keresztül ismerjük meg egymást és a körülöttünk lévő világot.

A Facebookhoz hasonló közösségi oldalak szintén felhasználják a pletykák erejét, összegyűjtik a múltból és a jelenből a barátainkat, és segítenek velük megosztani a pletykáinkat.

A működési elveknek köszönhetően a természetesen megszokott 150 barátnál sokkal többet gyűjthetünk össze a közösségi oldalakon.

Mivel a programozók tudják, hogy főleg a közeli ismerőseinkre vagyunk kíváncsiak, sok pénzt költenek arra, hogy meghatározzák kik a közeli barátaink, és ezután az oldalak algoritmusai főleg ezeknek a felhasználóknak a tevékenységeit mutatják meg nekünk.

Azonban jellemzően a közösségi oldalon lévő „közeli” ismerőseink nem egyeznek meg teljesen az offline barátainkkal.

A kutatások szerint egy átlagos felhasználó 153 percet tölt naponta a közösségi oldalakon, ez az idő pedig nagyrészt az offline kapcsolatépítésünkből jön le, amire az okostelefonok és a közösségi média előtt átlagosan 192 percet fordítottunk.

Ennek az időnek a jelentős része tehát átkerült a Facebook kezébe. Az online tér így köti le az időnket és a figyelmünket. Az itteni ismerőseink háttérbe szoríthatják a valódi barátainkat.

Természetesen ennek az átalakulásnak komoly hatása lehet a mentális egészségünkre is, és ezek a folyamatok a gépi tanulás fejlődésével, az élethű mesterségesintelligencia-barátokkal csak tovább fognak erősödni.

Az emberi intimitás során a másik fél iránti érzelmeink a saját önérzetünk részeivé is válnak. Ez a kutatók szerint az emberek és mesterséges intelligenciák közötti kapcsolatokra is igaz lehet, ami további kérdéseket vet fel. Hogyan fognak a személyiségünkre hatni a virtuális barátaink?

Érdekes kérdés az is, hogy a Tinderhez hasonló oldalak miként változtatják meg a társkeresési szokásainkat. Mivel itt csak fényképeket és nagyon rövid szöveget látnak egymásról az emberek, az algoritmus is csak ezeket tudja felhasználni, amikor meglehetősen rossz hatékonysággal a külsőségek alapján mutatja meg egymásnak a társkeresőket.

A kutatók kimutatták, hogy ennek a működésnek számos negatív hatása van, például a nők szexuális tárgyként mutatják be magukat az oldalon.

Persze a mesterséges intimitásnak vannak szebb oldalai is. Az embereknek szükségük van valódi, emberi törődésre, és ez sajnos nem mindenkinek adatik meg. Egy magányos embernek támaszt jelenthet egy virtuális barát, bizonyos esetekben pedig a szexuális frusztrációt is csökkenthetik a modern eszközök.

Az ilyen kapcsolatok nem valószínű, hogy helyettesíthetik az embereket, de persze a semminél jobbak lehetnek.

A fő kérdés inkább ezért az lehet, hogy hányan mondanak majd le feleslegesen az igazi emberi kapcsolatok megtalálásáról csak azért, mert beérik a mesterséges pótszerekkel.