Az apró szenzort a körömhöz kell csatlakoztatni, mivel annak elhajlásából több mindenre lehet következtetni. Másrészt így elkerülhetők a bőrön használt érzékelők esetén fellépő problémák, például a különféle fertőzések.

A fejlesztés révén állítólag folyamatosan figyelemmel kísérhető a Parkinson-kór és más betegségek gyógyszeres terápiájának hatékonysága. A szenzor ugyanis képes érzékelni, hogy mennyire „hajlik el” a köröm, amikor az eszköz viselője megfog valamit. Mivel az emberek kis túlzással egész nap megfognak különféle tárgyakat, így a módszerrel rengeteg adat keletkezik, amelyeket aztán egyedi szoftver elemez.

Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a bőrre applikált okostetoválások képesek érzékelni a legapróbb mozgásokat, az izmok és az idegek állapotát is. A körömről viszont alapesetben nem olvasható le ennyi minden, így sokkal „érzékenyebb” eszközt kellett megalkotni. Az ujjak behajlítása és mozgatása során ugyan a körmök is deformálódnak, ez azonban szabad szemmel egyáltalán nem látható, az érzékelőkkel viszont kimutatható a mikronnyi mértékegységben mért eltérés is.

A jelenlegi prototípust egyelőre tesztelik. Mivel a körmök viszonylag erős „testrésznek” számítanak, így a módszer alapvetően nem kockázatos, különösen a bőrre rögzített megoldáshoz képest. Az új típusú szenzor okosórával kommunikál, amely gépi tanulási modelleket vesz alapul a Parkinson-kórral járó remegés és egyéb tünetek azonosításához. Sőt, képes felismerni, hogy mit csinál éppen a beteg: kinyitja az ajtót, csavarhúzót használ vagy számokat ír. Így a korábbiakhoz képest mért eltérések rögtön láthatóvá válnak, ezzel pedig a gyógyszeres kezelés sikeressége is nyomon követhető.

A tervek szerint a megoldást más betegségek esetén is használnák, arról azonban egyelőre nincs információ, hogy egyáltalán piacra kerül-e a fejlesztés - írja az m2mzona.hu.