Számtalan kutatást olvasni az önvezető autózásról, és általában nem sok újat találni a tanulmányokban. De nem így az MIT Media Lab kutatása, ami új szemszögből vizsgálta, a szinte lerágott csontnak tekinthető kérdéskört: kit üt el az önvezető autó, és ki menekül meg, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen?

Kultúra mindenekfelett

A MIT kutatása hasonlóan a többihez a villamosdilemmából indult ki, ami röviden és tömören azt a problematikát vázolja, hogy egy megfékezhetetlen szerelvény száguld öt, a sínekre kikötözött ember felé. Mi egy váltó mellett állunk. Megakadályozhatjuk az öt ember halálát, ha a másik sínpárra tereljük a vagonokat. A gond az, hogy ott is fekszik egyetlen ember kikötözve a vágányon. Ha a vonat tovább halad az eredeti úton akkor mind az öt ember meghalt, ha a szerelvény irányt vált, akkor egy. Mi döntünk. A kérdés az, hogy mit.

Nos a fenti elméleti kérdéskört az MIT kutatói kiemelték a szokásos vonat és sínpár környezetből és átültették önvezető autós kontextusba. Így jött létre a Moral Machine projekt.

Te hogy döntenél?

A Moral Machine nem más, mint egy interaktív virtuális környezet, ahol 13 döntést kell meghoznia az embernek, az adott képek és információk függvényében (ide kattintva, te is kipróbálhatod). A képeken különböző forgalmi helyzetek láthatók. Például egy gyalogos átkelő, ahol egy idős és egy fiatal kisgyerek kel át, illetve a háttérben egy száguldozó önvezető autó, ami már nem tud megállni időben. A válaszolónak (azaz neked), a rendelkezésre álló információk és a saját személyes megítélés alapján kell kiválasztani a baleset kimenetelét, azaz azt, hogy ki élje túl és ki veszítse életét a virtuális balesetben.

Eddig több, mint 40 millió válasz érkezett a világ minden pontjáról, a négy éve futó Moral Machine projekt során, a válaszokat pedig a napokban összesítették. A dolog érdekessége az, kulturális beidegződéstől függően, teljesen más válaszok, döntések érkeztek azonos forgalmi helyzetekre.

A Natureben publikált kutatási eredményekből például kiderült, hogy az individualista kultúrájú országok lakói (pl.: USA, Nagy-Britannia), ha arról van szó, a többséget mentenék meg az ütközéstől, mint az egyént. A kollektivista kultúrákban (pl.: Kína, Japán) pedig nagyobb valószínűséggel döntenek az idős életben maradására egy fiatal gyermekével szemben – a kutatás vezetője szerint ez valószínűleg azért lehetséges, mert az adott kultúrában az időseket nagy tisztelet és megbecsülés övezi. Nem így a diplomás és az alacsonyabb végzettségű embereket, ugyanis utóbbiakat a magasabban képzettebbek simán feláldozzák a virtuális térben.

Mi következtethető ebből?

Leginkább az, hogy az autógyártóknak komoly keretek közé kell a jövőbe szorítani az önvezető autók programozását és fejlesztését, sőt egy globálisan elfogadható priorizálási szempontrendszert kell felállítaniuk. Elvégre, az önvezető autó nem fogja az árokba borítani magát, ha csak a vagy-vagy opcióra programozták. Azt pedig, hogy ki éli túl, jobb alaposan körbejárni.