Tehát a Lollipop optimalizálása támogatja a 64–bites appokat és architektúrákat (úgy, mint az ARM egyes verziói, az x86 és az MIPS). Ez azonban túl sok mindent nem tesz érted, ha a telefonodban nincs olyan hardver, mely megfelelő hátteret biztosítana mindehhez. A Nexus 9 például egy 64-bites chipsettel érkezik, ám a Nexus 6 nem. Ez egyre fontosabb és fontosabb lesz, ahogy egyre több alkalmazás és telefon vált majd kompatibilitást. A Google elmondaása szerint a natív Android appok (Gmail, Calendar, stb.) már 64-bitesek, csakúgy, mint a tiszta Java alkalmazások.

Ez egyelőre nem sok mindent jelent, ugyanis bele fog telni egy kis időbe, míg a fejlesztők új eszközökre váltanak és az új támogatás szerint kódolják alkalmazásaikat. Amit azonban a dolog előnyeként emlegetnek, hogy a next-gen magasabb felsőhatárt szab majd meg, hogy mennyi memória férhet egy eszközbe, azaz végre túllépnénk a 4 Gb-os RAM-határt a telefonokban és tabletekben. Ezen a téren azonban még a hardverek nem állnak készen, így felesleges emiatt ajnározni a 64-bites támogatást. Egy jó darabig nem fogja senki sem feszegetni ezt a limitet úgysem. Ha viszont eljön ez az idő is, az Android készen áll majd.

Van azonban még egy másik oldala is a 64-bit támogatásának. Például ilyen módon emelkedik az az adatmennyiség, amit a chipek képesek ciklusonként feldolgozni. Ez máris inspirálja a nagy chipset gyártókat, mint az NVIDIA és a Qualcomm, hogy ne csak nagyobb kapacitást adjanak chipjeiknek, hanem próbálják őket ereőteljesebbé és energiatakarékosabbá tenni.

Forrás: engadget.com

Fotó: kalcs.wordpress.com és avik-fidocs.blogspot.com

Írta: Ambróz Nóra