Az biztosok kiemelték: a járvány terjedését lassítani hívatott lezárási intézkedések során a családon belüli erőszak, a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés, a kiberbűnözés, valamint gyűlölet-bűncselekmények száma jelentősen növekedett Európa-szerte.

Felhívták a figyelmet, hogy az áldozatok több esetben nincsenek tisztában jogaikkal, gyakran félnek jelenteni a bűncselekményeket a hatóságoknak. "Ebből kifolyólag az áldozatok - különösképpen a nemi alapú erőszak vagy gyűlöletbűncselekmények áldozatai - megfelelő támogatás nélkül maradnak" - húzták alá.

A biztosok rámutattak, hogy a tavaly elfogadott, az áldozatok jogait megerősítő uniós stratégia biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset.

Az Európai Bizottság az áldozatok támogatásának elősegítésére uniós koordinátort jelölt ki, továbbá létrehozta az áldozatok jogainak uniós platformját, amely az ezen a téren releváns uniós szintű szereplőket tömöríti.

"Fontos hogy az áldozatok minél előbb kilábaljanak a megrázkódtatásokból, és továbblépjenek. Ez hosszú távú kihívás, amelyet csak az összes szereplő közötti szoros együttműködés valósíthat meg uniós és nemzeti szinten " - szögezték le.

Az áldozatok bizonyos csoportjaira az EU külön szabályokat fogadott el. Ezek közvetlenebbül reagálnak egyes, különösen az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia, valamint a terrorizmus áldozatainak sajátos szükségleteire.

A bizottság sajtóközleménye szerint, riasztó a nemi alapú erőszak mértéke az unióban: az unió női lakosságának 33 százaléka már tapasztalt életében fizikai vagy szexuális erőszakot. A kimutatások szerint áldozatok nem több mint egyharmada fordult a hatóságokhoz.