Felhívták a figyelmet, hogy a hibrid fenyegetések, azaz az ellenséges állami vagy nem állami szereplők által a demokratikus államok és intézmények ellen alkalmazott módszerek egyre nagyobb mértékben és egyre kifinomultabb módon terjednek.

Rámutattak arra is továbbá, hogy a koronavírus-járvány időszakában több esetben indítottak kibertámadást az egészségügyi rendszerek ellen, amivel jelentős károkat okoztak a betegellátásban.

A képviselők megjegyzik, hogy a kiberbiztonsági tudatosság továbbra is alacsony Európa-szerte, és hogy az ágazatban hiány van szakképzett munkaerőből. A kiberbiztonsági adottságok is eltérőek a tagállamok között, mivel nincs uniós megállapodás a kiberinformációs együttműködésről és a kiber, illetve hibrid támadásokkal szembeni kollektív válaszlépésekről.

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője üdvözölte a stratégiában bejelentett kezdeményezéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kiberfenyegetések jellege és összetettsége folyamatosan változik, így az EU egyik kulcsfontosságú prioritását jelentő digitalizáció sikere a kiberbiztonságon múlik.

"A cél az, hogy megerősödjön Európa kiberfenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége, valamint hogy minden polgár és vállalkozás megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket vehessen igénybe, és ezek előnyeit teljes mértékben ki tudja használni. Az EU-nak ezért komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvédje magát a harmadik országokból érkező kibertámadásokkal szemben" - hívta fel a figyelmet a fideszes politikus.

Az EP-képviselő rámutatott arra is, hogy a technológiai függőség csökkentése érdekében az uniónak nagyobb stratégiai autonómiára van szüksége a kiberbiztonság terén.