Az új eszköz ötlete akkor született meg, amikor Martine Hausberger etológus a lovak viselkedését tanulmányozta. A vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy a szűk helyre bezárt, nagyobb stressznek kitett lovak nehezebben tanulnak meg bizonyos feladatokat. Ekkor merült fel benne, hogy ennek az lehet az oka, hogy az állatok depressziósokká válnak a rossz körülmények hatására.

Az elektroenkefalográf (EEG) egy olyan eszköz, amivel a pszichés működés élettani hátterét valós időben vizsgálhatjuk meg. Gyakorlatilag az idegsejtek elektromos aktivitását mérik vele.

A tudósok az EEG-ket embereken már az 1900-as évek eleje óta használják, például az epilepszia és a különböző alvási mintázatok tanulmányozására. Egy ilyen eszköz elméletileg az állatokban is érzékelheti a különböző mentális állapotokat.

Újabban a kutatók rájöttek, hogy az EEG-vel mért emberi agyhullámok jelezhetik a különböző érzéseket, lelkiállapotokat is, a depressziót, a szorongást vagy akár az elégedettséget.

Rágcsálókat és különböző háziállatokat már korábban is vizsgáltak EEG-vel bizonyos stabil helyzetekben, de eddig nem sikerült megtalálni a módját annak, hogy szabadon mozgó állatokat is megfigyeljenek az eljárással. Ennek egyszerű volt az oka, az EEG működéséhez számos elektródát kell elhelyezni a fej bizonyos pontjain, és normál esetben ezekből kábelek továbbítják az információkat. Ráadásul a mérés megfelelő precizitásáért korábban a kutatóknak le is kellett borotválni az állatok fejét, vagy műtétileg kellett beültetniük a fejbőrük alá az érzékelő elektródákat.

A francia Rennes-i Egyetem kutatói először emberek számára készítettek el hordható EEG fejpántokat, amikkel a megfigyeltek otthonában is vizsgálni tudták az alvás és meditáció közbeni agyhullámokat.

Hugo Cousillas, az egyetem neurofizikusa a mobil, emberi EEG elkészítése után hat év alatt fejlesztette ki az eszköz lovakon is alkalmazható változatát. Az embereken használt készülékek akár több száz érzékelőt is használhatnak, a négylábúak EEG-je viszont csak négy elektródát tartalmaz – a lovaknak csak barack méretű agyuk van, ezért elég a kevesebb érzékelő. Az eszköz nagyjából 20 méterre képes továbbítani a jeleket, és még az állatok szőrét sem kell leborotválni a használatához, az elektródái enélkül is finoman simulnak rá a lovak bőrére.

A kutatók az új típusú EEG-vel 18 lovat vizsgáltak meg. Az állatok fele hagyományos, zárt istállóban élt, a másik fele viszont nyílt legelőn, egy nagyobb ménesben.

Az eredmények szerint a két csoport EEG felvételei nagyon különböznek. Az istállóban élőknél két és félszer több jobb agyféltekés gamma agyhullámot figyeltek meg, amik az emberek esetében gyakran a szorongásra és depresszióra utalnak.

A szabadban élő lovaknál viszont kétszer annyi bal agyféltekéhez kötődő théta hullámot mértek – ezek jellemzően nyugodt és figyelmes elmeállapotot jeleznek az embereknél.

A vizsgálat azonban még nem győzött meg mindenkit. Más szakértők nem feltétlenül értenek egyet ezzel az értelmezéssel, van aki szerint az emberekben feljegyzett agyhullám jellemzők nem feltétlenül alkalmazhatók ilyen egyszerűen más fajokra.

Mindenesetre sokan úgy gondolják, hogy a módszer új lehetőségetek teremt a fogságban tartott állatok mentális egészségének vizsgálatában. Például állatkertekben dolgozó kutatók szerint a legtöbb náluk bemutatott állatfajnál ki lehetne próbálni az új EEG fejpántot. Persze nem feltétlenül a tigrisekkel kezdenék el a kísérleteket.