Az ötös szintű, azaz teljesen önvezető járművek fejlesztésének egyik nagy kihívását az autóvezetés számtalan dimenzióját figyelembe vevő irányítási rendszer kidolgozása jelenti.
Az ilyen típusú irányítási rendszer fejlesztésekor a szakemberek gyakran a vezetéssegítő rendszerek működéséből indulnak ki.
"Ez egyfelől logikus megközelítés, hiszen ezek már régóta a piacon vannak, másfelől azonban egy önvezető rendszer megbízhatósága csak akkor lehet 100 százalékos, ha senkinek, semmikor, még vészhelyzet esetén sem kell beavatkoznia a folyamatba" - írják.
A SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriuma kutatóinak több millió kísérlet lefuttatásából szerzett adatok alapján sikerült egy olyan modellt létrehozniuk, amely segíthet az autonóm rendszerek fejlesztésében.
A beszámoló szerint a modell elkészítéséhez big data alapú analízis módszereket használtak a kutatók. A lefutott kísérletekből gyűjtött adatok elemzését követően úgy döntöttek, hogy nem neurálisháló-alapú modellt építenek, mert az a tanítás során túl komplexszé válhat a garantált minőségű, biztonságkritikus irányítási rendszer tervezéséhez.
Helyette változó paraméterű modellstruktúrákkal, és az azokra épülő irányításmodellekkel dolgoztak.
Az így létrehozott irányítási modell egyidejűleg tud alkalmazkodni a jármű haladása során folyamatosan változó környezeti hatásokhoz, ugyanakkor folyamatosan garantált minőségi jellemzőket nyújt.
Az elkészült algoritmust a CarSim autószimulációs szoftverrel tesztelték a kutatók, ezen belül a Michigan Waterford Hills versenypálya virtuális modelljén futtatták a programot. Az eddig elérhető nominális eljárásokkal összevetve az új modellezési eljárás alapján készült változat egy, az eddiginél jobban manőverező önvezető járműmodellt eredményezett.
A különbségek elsősorban extrém manőverek, illetve hirtelen kanyarok esetén voltak látványosak.
Ehhez az eljáráshoz nagyon sok adatra van szükség, és a kutatóknak még ezek birtokában is sokat kellett dolgozniuk ahhoz, hogy az adott feladatnak megfeleljen az algoritmus. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy az új módszerrel a nominális eljárásoknál hatékonyabb és nagyobb teljesítményű önvezetési modell jöhet létre - foglalják össze az eredményeket a kutatók.
A SZTAKI kutatói a közelmúltban publikálták eredményeiket az Energies című szakfolyóiratban