Az amerikai diplomácia irányítója a Huawei büntetőintézkedésekkel sújtott munkatársait ipari kémkedéssel vádolta meg, és vízumkorlátozásokat jelentett be velük szemben.
Pompeo egyúttal üdvözölte a brit kormány keddi döntését, amelynek értelmében London megszakította üzleti kapcsolatait a Huaweijel. Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már kedden este közleményben méltatta a Johnson-kormány döntését, kiemelve, hogy ez annak az "erősödő nemzetközi egyetértésnek a jele, amely a Huaweit és más (kínai) szereplőket nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja".
Az amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette azt is, hogy a közeljövőben Londonba és Dániába látogat.
A sajtókonferencián Mike Pompeo ígéretet tett arra is, hogy az amerikai kormányzat várhatóan új szankciókat hoz az Oroszország és Németország között építendő Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők ellen is. "Azzal számolunk, hogy azokat, akik részt vesznek e terv kivitelezésében, várhatóan átvizsgáljuk az esetleges szankciók végett" - fogalmazott a tárcavezető.
Pompeo kifejtette: az Északi Áramlat-2-ben részt vevők megítélése egy 2017-ben, a szövetségi kongresszus által csaknem egyhangúlag elfogadott törvény hatálya alá esik. Az idézett törvény - Pompeo szavaival - "az Egyesült Államok ellenségeinek szankciók révén történő hárítását" szolgálja.
Donald Trump amerikai elnök már tavaly decemberben aláírt egy törvényt, amely szankcionálta az Északi Áramlat-2-ben részt vevő vállalatokat. Amerikai álláspont szerint ugyanis az újabb gázvezeték fokozná Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítené Moszkva politikai befolyását a kontinensen.
A szankciókat akkor mind Németország, mind az Európai Unió élesen bírálta, és az európai ügyekbe történő amerikai beavatkozásnak minősítette.
A hagyományos szárazföldi tranzitállamok elkerülését lehetővé tevő Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül - a tenger alatti vezetékeken, svéd, finn és dán vizek alatt - szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a német partoknál fekvő Greifswaldig. Mind az orosz, mind a német kormányzat elkötelezett az Ukrajnát és Fehéroroszországot elkerülő gázvezeték további bővítése mellett. A 2020 végére ígért üzembe helyezés azonban egyelőre húzódik, mert Dánia környezetvédelmi és energiapolitikai hatóságai fenntartásokat fogalmaztak meg.
