A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék). A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés. Ez természetesen önbevalláson alapuló adat, a felmérés során nem kaptak az álhírek felismerésére vonatkozó feladatokat a válaszadók.
Kik találkoznak álhírekkel?
A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka. Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.
Hogyan használják a magyarok a közösségi oldalakat?
Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Az NMHH-s kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt. A közösségi oldalt használók nagyon aktívak is: mindössze az egytizedük szokott csak egyféle dolgot csinálni, például lájkolni mások posztjait. A használók fele (51 százalék) viszont a nagyon aktív csoportba tartozik, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában. Az is a közösségi oldalak jelentőségére utal, hogy leginkább – a mindig a zsebünkben lévő – okostelefonon szoktuk ezeket meglátogatni – az összes internetező 59 százaléka nyilatkozott így –, hagyományos számítógépen jóval kevesebben (46 százalék), a tablet és az okostévé pedig szinte elhanyagolható (9 és 1 százalék). A közösségi oldalra járók és a legalább hetente facebookozók körében pedig még magasabb az okostelefonozók aránya: a háromnegyedük szokott így tájékozódni, szórakozni és szociális életet élni.
Mit tesz az NMHH az álhírek terjedése ellen?
A hatóság fokozott figyelmet fordít az álhírekre: idén márciusban felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz, arra kérve őket, hogy törekedjenek a pontos, átfogó tájékoztatásra. Az NMHH tavaly márciusban a médiaműveltség európai hetére fiataloknak szóló infografikákat és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze, míg a felnőtt olvasók számára támogatott online cikkeket ajánlott. A hatóság Bűvösvölgy médiaértés-oktató központjába érkező diákok képzett médiaoktatókkal, interaktív foglalkozáson beszélgetnek arról, hogyan lehet felismerni az álhíreket.
A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése vagy szankcionálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Azokat az álhírekről szóló bejelentéseket, amelyek az NMHH-n belül működtetett internetes jogsegélyszolgálathoz, az Internet Hotline-hoz érkeznek, és amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a rémhírterjesztés gyanúja, a hatóság továbbítja a rendőrségnek.
