A Wikipédia nevű, bárki által szerkeszthető, nyílt tartalmú enciklopédia 2001. január 15-én jelent meg az interneten. A magyar változat elindítását, amely 2003. július 8-án startolt, Gervai Péter informatikus kezdeményezte.

A kezdeti szócikkeket kevesen ismerték 

„A Wikipédiához hasonló közösségi projektek már az online szabad enciklopédia előtt is léteztek a programozók világában. Egy ilyen közösségi konstrukció szerint próbáltak először egy internetes lexikont létrehozni egy állandó, hagyományos módon, hierarchikusan felépülő szerkesztői gárdával” – mondta Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója, a Wikimédia Magyarország elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Az ezzel a módszerrel létrehozott internetes enciklopédiában azonban kevés szócikk készült, nem ismerte senki, és az erőforrással kapcsolatos problémák miatt nem tudott működni – tette hozzá az informatikus.

A Wikipédia létrehozásához a wiki nevű programozói ötlet vezetett, ami lehetővé teszi, hogy a weblapot a weboldalon keresztül szerkesszék.

Ezt a módszert alkalmazták az online lexikon elkészítéséhez is – hívta fel a figyelmet Gervai Péter.

Eleinte általában minimum 50–60 ember szükséges olyan tartalom előállításához, amelyet érdemes megtekinteni – tette hozzá az informatikus.

Regisztráció nélkül is szerkeszthető

A magyar Wikipédián a szerda reggeli állás szerint 463 011 szócikk szerepel, amelyeket az olvasók is szerkeszthetnek. A legtöbb, nyíltan használható internetes projekt kötelező regisztrációt igényel. Különlegesség, hogy bár a Wikipédia a kezdetektől fogva azt szeretné, hogy minél több felhasználó regisztrálja magát, a szócikkek regisztráció nélkül is szerkeszthetők.

A hosszú évek óta működő Wikipédiával kapcsolatban sok olyan mechanizmust találtak ki az üzemeltetők, amelyek megpróbálják kiszűrni vagy megelőzni a problémás szerkesztéseket. A Wikipédia utólagos ellenőrzéssel működik, vagyis majdnem minden módosítás azonnal megjelenik. Az erre vállalkozó szerkesztők pedig ellenőrzik azokat – közölte Gervai Péter.

A rendszer úgy épül fel, hogy minden változtatás látható, nyomon követhető, és aránylag könnyű ellenőrizni, ki, mit és mikor változtatott az oldalon. Vannak olyan mechanizmusok is, amelyek meggátolják bizonyos tartalmak azonnali megjelenését – tette hozzá.

Hobbija alapján „érkezik” a legtöbb szerkesztő

Az informatikus arról is beszélt: az oldal szerkesztői általában a hobbijuk alapján „érkeznek”. Azt lehet megfigyelni, hogy az emberek gyakran szívesebben és több időt töltenek a hobbijukkal, mint a munkájukkal, vagyis a szerkesztők nem feltétlenül a szakmájuknak megfelelő témákban készítenek szócikkeket.

A Wikipédián nem „napi nyolc órában” dolgoznak, így nehéz megállapítani, ki számít az oldal szerkesztőjének. A legutóbbi havi statisztika szerint 1770 regisztrált szerkesztő volt, aki legalább egyszer szerkesztett a hónapban. Ebben nincsenek benne a névtelen, nem regisztrált szerkesztők – folytatta.

Az informatikus rendszeres szerkesztőknek nevezte azokat, akiknek legalább öt szerkesztésük volt az adott hónapban, ez a legutóbbi statisztika szerint nyolcszázötven ember.

Ez önkéntes munka, azonban külön kell választani a műszaki üzemeltetést és a szerkesztést. A szerverek a Wikimedia Foundation üzemeltetésében vannak, amerikai központtal, de Európában és Ázsiában is vannak már adatközpontok – hívta fel a figyelmet.

Majdnem minden országban működik saját nyelvű Wikipédia, saját szerkesztői közösséggel – hangsúlyozta Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója.