A kutatásban az Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor munkatársai azt vizsgálják, hogy a 2010 után született gyerekek (az Alfa generáció) milyen mértékben használnak digitális eszközöket, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést – olvasható az ELTE honlapján. A kutatás eredményéről készült publikáció a Journal of Children and Media szaklapban jelent meg november 4-én.

A gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a digitális eszközöket

Az eredmények alapján a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. Kétéves kortól már a gyerekek fele „kütyüzik”, a négy év feletti gyerekeknél ez az arány már 60 százalék.

Az eredmények azt mutatták, hogy már az egy és két év közöttieknek is használják a mobileszközöket. „Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban” – idézik a beszámolóban Konok Veronikát, a publikáció első szerzőjét.

A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a két és három év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a két–három éveseknek már a 40 százaléka használt ilyen készülékeket.

„Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van. A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele” – idézi a cikk Bunford Nórát, a publikáció egyik szerzőjét.

A gyerekeknek szükségük van a szülői iránymutatásra

A szülő digitális nevelési stílusa szintén befolyásolja, hogy mennyit „kütyüzik” a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Mint írják, az Alfa Generáció Labor kutatói elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

„Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak és érdeklődnek az iránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt” – idézik Miklósi Ádámot, az Etológia Tanszék vezetőjét.

Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló kutatásában, amely a digitáliseszköz-használat hatásait vizsgálta, megállapítják, hogy a gyerekek kognitív és önkontroll folyamataira, valamint társas készségeire is hat a digitális eszközök használata. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy applikációcsomagot, amelynek célja, hogy keretek közé szorítsa a túlzásba vitt digitális eszközhasználatot, és kompenzálja annak feltételezett negatív hatásait.