Brüsszeli sajtóértekezletén Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy vizsgálataik szerint a Google visszaélt piaci fölényével, domináns helyzetével.

Mint mondta, a vállalat megsértette a közösség trösztellenes szabályait azáltal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését.

Vestager hangsúlyozta: a Google bebetonozta dominanciáját a piacon, és versenyellenes szerződéses korlátozások használatával kivonta magát a versenynyomás alól.

"Ez a gyakorlat az EU előírásai értelmében illegális. Tíz éven keresztül megfosztotta a konkurenseket az érdemi verseny és az innováció lehetőségétől, valamint a fogyasztókat ezek előnyeitől" - szögezte le a bizottság.

Mint írták, a Google számos szerződése már 2006 óta kizárólagossági záradékokat tartalmazott, és ez azt jelenti, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak hirdetéseit. Később a cég ezeket fokozatosan elkezdte "kiemelt elhelyezés" záradékokkal felváltani, kötelezve a kiadókat, hogy számára tartsák fenn oldalaik legszembetűnőbb és legjobb részeit. Emellett 2009-től olyan záradékokat is bevezettek, amelyek előírták, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a kiadók a vállalat írásbeli jóváhagyását kérjék.

Az Európai Bizottság rámutatott, hogy a Google messze a legerősebb szereplő az online keresőhirdetési és hirdetésközvetítési szolgáltatásokban, piaci részesedése 2006 óta meghaladja a 70 százalékot a kontinensen.

Közleményében a Google arról számolt be, hogy módosításokat eszközölt az aggályok eloszlatására, és további változtatások várhatóak a következő hónapokban.

Ezt a brüsszeli testület is megerősítette, mondván, kifogásaik ismertetését követően a vállalat két évvel ezelőtt megszüntette a jogellenes gyakorlatokat.

Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti, ami a Google anyavállalata, az Alphabet esetén akár 12 milliárd euró is lehetett volna, tehát a büntetés egyesek szerint még visszafogottnak is mondható.

Az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.

Az EU korábban rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós, illetve 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-re, amiért visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében, illetve a keresőszolgáltatások piacán.