A Stamford cég háromezer informatikai vezető megkérdezésével készített felmérést, mely kimutatta: az elmúlt négy évben a mesterséges intelligencia (MI) felhasználási rátája 270 százalékkal nőtt.

Az előrejelzések szerint 2022-re a globális MI-piacnak körülbelül 6,14 milliárd dollár lesz az értéke, míg a McKinsey Global Institute szerint a következő tizenkét évben ez a szám akár a 13 billió dollárt is elérheti.

Még jobban felértékelődhet a főiskolai végzettség

A PwC tanácsadó cég a 2017-es kutatása alapján azt írta, hogy az automatizálás három egymást fedő hullámban zajlik majd le, melyek különböző szinten lesznek hatással az iparágakra. A gazdaság egyes ágazatai – például a pénzügyi szolgáltatások – nagyobb fenyegetéssel néznek szembe már rövd távon is, mivel a fejlett algoritmusok az adatok elemzésében gyorsabbak az embereknél.

„Azért határoztunk meg hullámokat, hogy lekövethető legyen a technológiai fejlődés, és meghatározhatók legyenek azok a mérföldkövek, amelyeknél nagyobb változás áll be. Az első hullámban azért vannak egyes állások nagyobb veszélyben, mert már léteznek olyan MI-megoldások, amelyeket aktívan használnak az érintett területeken” – mondta Riba Gábor, a PwC Magyarország senior menedzsere és mesterséges intelligencia szakértője a hirado.hu-nak.

Az automatizálás miatt a szállítmányozásban, a raktározásabn és a feldolgozóiparban dolgozók állása van a legnagyobb veszélyben, míg az előrejelzések szerint az oktatási és a szociális munkát végzők érezhetik a legnagyobb biztonságban magukat.

Azoknál a pozícióknál, amelyek nem igényelnek diplomát, közel kétszer akkora a kockázata az állásvesztésnek. A főiskolai végzettséget igénylő munkahelyeknek csak a 24 százalékánál valószínűsíthető, hogy automatizálják, azonban az olyan foglalkozási csoportoknál, mint az ételkészítés és a kiszolgálás, az alkalmazottak akár 80 százalékban helyettesíthetők lesznek – írta a Brookings Institution adataira alapozva a statisztikákkal foglalkozó Fortunly.

A magasabb szintű oktatást igénylő munkahelyeknél – például a mérnöki pozícióknál – a legalacsonyabb az arány, ezeknek az állásoknak rövid távon körülbelül a 14 százaléka forog veszélyben.

Az MI a kreatív gondolkodást igénylő szakmákban is megvetheti a lábát

„A művészeti területeken is voltak meglepő eredmények. Akár zenekomponálásban, akár festésben is van rá esély, hogy a mesterséges intelligencia maradandót alkot majd, ugyanakkor szerintem ezek csak érdekes kísérletek arra, hogy mire lehet képes az MI. Ezek nem olyan pozíciók, amelyek jelentős hatással bírnak a gazdaságra” – fogalmazott Riba Gábor.

A legfrissebb kutatások szerint a marketingszakemberek 82 százaléka egyetért abban, hogy az MI és a gépi tanulás (ML) fontos tényezők, amelyek meghatározzák a marketing jövőjét. További MI-statisztikák alapján kimutatták: 87 százalékuk úgy gondolja, hogy az MI és az ML használata javítja a hirdetések teljesítményét – írta a Leftronic.

Azonban a marketingszakértőknek sem árt vigyázniuk a technológia fejlődésével, mert könnyen lehet, hogy a mesterséges intelligencia, mellyel jelenleg a saját hatékonyságukat növelik, a közeljövőben felülmúlja őket. Jó példa erre, hogy a JP Morgan Chase vállalat bejelentette legújabb MI partnerét, a Persadót, melyet marketingtartalmak létrehozására vett fel.

A döntésüket azután hozták meg, hogy az MI-szoftvert megversenyeztették egy marketingcsapattal. Mindkét félnek egy vonzó hirdetés létrehozása volt a feladata, az erőmérőn azonban meglepő módon a Persado sokkal jobban teljesített.

A visszajelzések alapján az MI-program által készített hirdetés legnagyobb előnye az volt, hogy az üzenete sokkal jobban megérintette az embereket.

„Ez egy szemléletes példa az MI fejlődésére, mert a marketingszakma – szemben a művészetekkel – már akár jelentős hatással lehet a gazdaságra. A kreatív területeken lehet olyan áttörés a jövőben, ami talán mindenkit meglepetésként ér majd. A marketingcsapattal szemben az lehetett az MI-szoftver előnye, hogy valószínűleg sokkal több szempontot tudott elemezni a hirdetés elkészítéséhez” – emelte ki a szakértő.

Az ügyfél-kapcsolattartást mára jobbára chatbotok végzik

A technológiai fejlődéssel foglalkozó Innovation Enterprise szerint az ügyfelekkel folytatott interakciók több mint 80 százalékát 2020 végére már nem emberek végzik.

Az ismétlődő feladatokat – melyeket már régóta humán erőforrás bevonásával végeznek – most a chatbotok veszik át. Bár banki és kézbesítési szolgáltatásokban is előszeretettel alkalmazzák őket, felhasználási arányuk az ügyfélszolgálatban a legmagasabb.

„A chatbotok már a magyar ügyfélkapcsolatban is egyre elterjedtebbek. A számuk idén is rohamosan emelkedik, az őket használó cégek pedig lépéselőnybe kerülnek. A mesterséges intelligenciával működő chatbotok az ügyfélszolgálati munkák részleges kiváltására is alkalmasak, és költséghatékony adatkezelő megoldást jelentenek” – mondta korábban Jagodics Rita, a Kereskedelmi Marketing ügynökség ügyvezetője a hirado.hu-nak.

A Grand View Research beszámolója szerint a chatbot világméretű piaca 2025-ig eléri az 1,25 milliárd dollárt, ami éves szinten 24,3 százalékos növekedést jelent. Kimutatásuk alapján a vásárlók 45 százaléka a humán ügyfélszolgálat helyett ma már inkább a chatbotokhoz fordul, ha kérdése van, és van választási lehetősége.

Az önvezető technológia fejlődése minden utas- és teherszállítással foglalkozót érint

Az önvezető autók térnyerése a taxisoknak és a kamionsofőröknek okozhat fejfájást. Ezen a téren a Tesla jár az élen, de már minden márka megkezdte a saját fejlesztéseit. Amint egyre több MI-vel ellátott jármű kerül a forgalomba, a taxis és szállítmányozó cégeknek már nem lesz szükségük sofőrre. Ezzel nemcsak a hibákat küszöbölik ki, de hosszú távon az alkalmazottak fizetésének megspórolásával nagyobb bevételre tehetnek szert.

Az autonóm metrók szinte megszokott részévé váltak az emberek életének, ez pedig nem túl jó jel a vonatvezetőknek, mivel már az önvezető vasúti járművek tesztelése is javában zajlik.

„Az önvezető megoldásoknak óriási hatása lesz. Amikor például a kamionok sofőr nélkül közlekednek, az már hatalmas változás lesz. Ennek jelenleg nem biztos, hogy technológiai akadálya van, sok esetben a szabályozó környezet reagál lassabban a technológiai fejlődésre” – mondta Riba Gábor.

A jövő robotjai felszolgálnak, rakodnak és kézbesítenek

A világ legnagyobb tech expóján, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (CES) számos rendhagyó robotot mutattak be a közönségnek januárban, melyek közül sokat már ipari felhasználásra fejlesztettek ki.

A PuduTech egy újabb felszolgálórobotról rántotta le a leplet, pedig már az előző szériájával is megkezdte a terjeszkedést. A cég meglévő robotjait már világszerte kétezer étteremben használják. A PuduTech főleg a munkaerőhiánnyal küzdő kínai piacot célozta meg, de ha sikeres a technológiai újításuk, hamarosan Európában is pincérdroidok fognak felszolgálni.

Az UBTech Robotics legfrissebb találmánya egy újabb lépést jelent a kézbesítőrobotok területén. Az egyelőre otthoni asszisztensnek tervezett gép képes a lépcsőn közlekedve is nehéz tárgyakat cipelni, és olyan kifejlett mozgáskoordinációval rendelkezik, hogy még a különböző jógapozíciók felvétele sem jelent a robotnak gondot.

Rajtuk kívül több cég is dolgozik rakodásra és kiszállításra képes, működő prototípus kifejlesztésén, és az első ilyen robotok a cégek számára, ha borsos áron is, de már elérhetővé váltak.

Az állásvesztés kockázata az MI miatt 2035-re 30 százalékra növekedhet

Az automatizáláshoz kapcsolódó munkahelyek elvesztéséről szóló adatok azt mutatják, hogy a 2020-as évek eleje nem hoz jelentős változást, ez a tendencia azonban az évtized második felére jelentősen megváltozik. A kutatók szerint az állásvesztés kockázata az MI miatt 2030-ra 20 százalékra, 2035-re pedig 30 százalékra növekszik majd – írta Fortunly. 

Minden ipari robot átlagosan 1,6 embert helyettesít, vagyis az elkövetkező évtizedben több tíz millióan veszíthetik el az állásukat. Százalékos arányban a férfiaknak rosszabbak az esélyeik, mivel ők több pozíciót töltenek be magas kockázattal járó foglalkozásokban, melyeket az elsők közt automatizálhatnak.

A nők nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen a munkaerő 70 százalékát képviselik olyan foglalkozásokban, mint az oktatás és az egészségügy, amelyeket az elkövetkező évtizedekben még nem fenyegeti az automatizálás veszélye.

A PwC Magyarország kutatása 900 ezerre becsüli a veszélyben forgó magyarországi munkahelyek számát, azonban Riba Gábor kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia miatt új munkakörök is létrejöhetnek.

„Fontos megállapítás a tanulmányunkkal kapcsolatban, hogy mi azt mondjuk, 900 ezer munkahely érintett, de nem állítjuk, hogy ezek az állások meg fognak szűnni, sok esetben transzformálódhatnak. Ezek az emberek nem feltétlenül lesznek munkanélküliek, hanem más lesz a feladatuk, például a MI-t betanító folyamatok elvégzése, vagy bármilyen olyan feladatkör, amit csak a humán intelligencia tud támogatni” – hangsúlyozta a szakértő.